A stressz életünk elengedhetetlen része. Közismert ugyanakkor, hogy a rossz, illetve a negatívan fogadott stressz károsan befolyásolja egészségünket. Sőt, agyunk működésére a legnagyobb veszélyt a stressz jelenti.
Szervezetünk stresszkezelése nem a modern idők követelményeihez igazodva alakult ki, hanem az ősi “küzdj vagy menekülj” célt követi. A tartós munkahelyi, vagy más krónikus stressz kezelésére sincs szervezetünknek jobb receptje… Egy határon túl azonban a munkahelyi feszültség túlmutat a hétköznapi stresszen. Pénzügyi gondjaink krónikus stresszbe folyhatnak át. Családi, munkahelyi feladataink úgy elönthetnek minket, hogy úgy érezzük, az elvárások felemésztik energiánkat. Egy váratlan gyász akár egy évig tartó komoly szorongással járhat a jövőt illetően. Szerelmünkkel való szakítás, válás szintén súlyos, fájdalmas stresszt okozhat.
Agyunk nagyon rosszul viseli a bizonytalanságot. Ha jövőbe mutató terveink hirtelen megszűnnek, az igen nagy terhelést jelent agyunk számára. Egy szakítás ugyanazokat az agyterületeket érint, amelyek a fizikai fájdalomért felelősek. Ha egy korábban szeretett személyhez immár fájdalom kötődik ez – amellett, hogy önértékelésünket is hátrányosan befolyásolja – a kábítószer elvonásához hasonló fájdalmat okozhat, szervezetünk ugyanis hozzászokott a szerelem okozta jutalmazó dopamin élményhez.
Ilyenkor a hipotalamusz – agyalapi mirigy – mellékvese háromszög stresszhormonokat (adrenalin és kortizol) juttat vérkeringésünkbe, paraszimpatikus idegrendszerünk pedig kimerül. A stressz súlyosan károsítja egészségünket, ez pedig tovább fokozza a stresszt…. Ördögi körbe kerülünk. Fontos ezért, hogy még időben kezdjük meg a stresszkezelést!
Bizonyos típusú thai masszázsok képesek a bennünket érő erős negatív stresszhatások feldolgozásának segítésére. Ez évszázadok óta ismert, ugyanakkor ennek tudományos alapjairól a hétköznapokban kevés szó esik.
A lélek és a test ilyen formájú kapcsolatának megértéséhez kukkantsunk bele a hormonok világába! Egyszerűsítve a kérdést, a hormonok olyan üzenetközvetítők, amelyek a végrehajtó sejteknek viszik el a szervezet üzenetét. Ők felelősek az ember összehangolt működéséért. A hormonokat belső elválasztású mirigyek termelik, a hormont pedig közvetlenül a vérbe juttatják. A belső elválasztású mirigyek az utasításokat az agyalapi mirigytől kapják, az agyalapi mirigyet pedig idegrendszerünk központja, az agyi hipotalamusz vezérli. Ilyenformán az érzelmi állapotunkat megtestesítő idegrendszer hormonrendszerünk útján szoros kapcsolatban áll fizikai szervezetünkkel.
A szervezetünket érő stresszhatások sokfélék lehetnek.
A leginkább megterhelő stressz a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatunk hiányával áll összefüggésben. Stresszre szervezetünk a következőképpen reagál: hirtelen stresszhatásnál a mellékvese adrenalint, tartós stressznél pedig kortizolt juttat a vérbe. A kortizol az ember számára a túlélést segítő hormon. Kortizol hatására az agy és az izmok vészhelyzeti funkcióra kapcsolnak, a túlélés szempontjából kevésbé lényeges funkciókkal nem törődnek. „Hormongyáraink”, így a mellékvese kapacitása véges. Ha a stressz fennmarad, tartós, úgy a szervezet kimerül, a mellékvese egyéb hormonokból kevesebbet termel. A magasabb kortizolszint hatására nőknél a progeszteron hormon hiánya lép fel. Mivel az ösztrogént a progeszteron tartja szinten, csökkenő progeszteron esetén kórosan nő az ösztrogén mennyisége. Az ösztrogénről tudnunk kell, hogy ő a növekedésért is felelős hormon, sejtburjánzó hatású, kóros felhalmozódása növeli a rák kockázatát. Azok a sejtek, amelyek gyakrabban osztódnak, például a női mellben lévő sejtek, jobban ki vannak téve a rák kockázatának.
Hasonló kapcsolat van a méhrák és a negatív stressz között. A stressz ezenkívül a prolaktin hormon mennyiségét is növeli, amely a tüszőrepedés gátlásával tovább csökkenti a progeszteron szintjét. A kortizol-többlet okozta progeszteron hiány és ösztrogéntúlsúly a fentieken túl elhízást, kimerültséget és más betegségeket is okozhat. A premenstruációs szindróma (PMS), a görcsös menstruáció és a mellfeszülés fő okozója szintén a progeszteron csökkenés következtében fellépő ösztrogén többlet. Így a PMS problémák kezelése is hasonló a stressz panaszok kezeléséhez. A stressz persze a PMS panaszokat is súlyosbítja. Fontos ezért a stresszhatás csökkentése, lehetőség szerinti megszüntetése, és a hormonális egyensúly helyreállítása. Lényeges, hogy ne csak az utólagos kezelésre, hanem a megelőzésre is gondoljunk.
De egészségünk szempontjából nem csak a nők esetében fontos a negatív stressz csökkentése. Férfiaknál a stressz hatására termelődő kortizol a progeszteron és a tesztoszteron hormon mennyiségét csökkenti. E hormonok tartják kordában a férfi ösztrogént, és az agresszív DHT (dihidrotesztoszteron) hormont. A DHT hormonnak háromszor erősebb az affinitása a tesztoszteronnál, ezért kulcsát előbb dugja a sejt receptor zárjába. A magasabb DHT is felelős a férfiak daganatos betegségeiért, a prosztata megnagyobbodásáért, a hajhullásért, a hímivarsejtek számának csökkenéséért. A férfiak csökkenő megtermékenyítő képessége – a környezeti ártalmakon túl – a stresszhatások következménye. Stressz hatására a prolaktin hormon szintje is megemelkedik, amely súlygyarapodással, a nemi teljesítmény csökkenésével jár együtt.
A prolaktin okozta súlygyarapodás mellett a stressz következtében állandósult magasabb kortizol szint a káros zsigeri, azaz a belső hasi zsír mennyiségét is növeli. A hasi zsírsejtek ugyanis sok kortizol receptorral rendelkeznek, amelyek megkötik a kortizolt, ez fokozza a zsír lerakódást. A máj és a zsírszövetek termelnek egy olyan enzimet (11b-HSD-1), amelynek aktivitása növeli a kortizol termelést, és további zsírlerakódást eredményez, így a hízást és a cukorbetegség kialakulását segítő ördögi kör alakulhat ki.
A kortizol továbbá csökkenti a fehérvérsejtszámot, amely viszont a szervezet védekezőképességét gyengíti a fertőzésekkel szemben.
Az általunk végzett stresszcsökkentő masszázs csökkenti a kortizol szintet és növeli a dopamin szintet. A dopamin gátolja a prolaktin felszabadulását az agyban, továbbá jutalmazó, stresszcsökkentő szerepe van. A Journal of Neuroscience (vol. 115, p. 1397-) egyik cikke 30 tanulmányt foglal össze a masszázs stresszcsökkentő és biokémiai hatásáról. A tanulmányozási periódusban a vizsgált csoportok hetente kétszer, legalább 20 perces masszázson vettek részt. A mérési eredmények szerint a kortizol szint átlagosan 31 %-kal csökkent, míg a dopamin szint átlagosan 31 %-kal, a hasonló hatású szerotonin szint pedig 28 %-kal növekedett.
A stresszcsökkentő masszázs egyúttal növeli az endorfin és az oxitocin szintet. Az endorfin a „boldogság-hormon”, akadályozza az idegsejteket a fájdalominger továbbításában. Segíti, hogy baj esetén visszanyerjük irányításunkat testünk felett. Az oxitocin (a szerelmesek hormonjának is nevezik), növeli a bizalmat és csökkenti a félelemérzetet.